ملف:Tihanyi Fülep Lajos.jpg

(1885, Budapest - 1938, Párizs)

Fülep Lajos 1915 Olaj, vászon, 77,5 x 95 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Tihanyit saját vallomása szerint kizárólag a portré megkonstruálása érdekelte, melyhez mégis kivételes emberi szenzibilitás, együttérzés, sõt beleérzõ képesség is társult. Éppen Fülep Lajos, a Nyolcakkal baráti viszonyban álló mûvészetfilozófus állapította meg Tihanyiról, hogy a legortodoxabb cézanne-ista, aki ösztönös erõvel gyúrja össze a stíluselemeket és válogat a látványból saját festõi elveinek megfelelõen. Ugyanakkor rokona Kokoschka drámai expresszionizmusának is. Tihanyi az izmusok tanulságait ötvözõ, leginkább kuboexpresszívnek nevezhetõ formanyelven a kép festõi ritmikája érdekében deformálja az alakot. Torzítása mögött a homogén képi struktúra egyensúlyának megteremtése munkál. Ezt ismerte fel és értékelte a kortársak értetlenségével szemben Fülep Lajos, aki recenzióban reagált portréjára a MA kiállítása kapcsán.

TIHANYI, Lajos (1885, Budapest - 1938, Paris)

Portrait of Lajos Fülep 1915 Oil on canvas, 77,5 x 95 cm Hungarian National Gallery, Budapest

Tihanyi said he was interested only in composing portraits which was accompanied by a unique human sensibility, sympathy and empathy. It was exactly Lajos Fülep, an art philosopher, who was a friend of the Eights, said that Tihanyi was an orthodox follower of Cézanne, and that he spontaneously integrated elements of styles and selects views according to his pictorial principles. He can also be linked to Kokoschka's dramatic expressionism. Tihanyi integrated lessons of various isms and deformed figures in cuboexpressionism for the sake of his pictorial rhythm. He destorts in order to balance homogeneous structure. Unlike his contemporaries, Lajos Fülep appreciated Tihanyi's art which he expressed in his critique on "Self-Portrait".

Type: portrait Time-line: 1901-1925